"Tudom mire gondolnak" kezdené Sörös Sándor, Magnum magyar hangja. Még két hónapos sincs a blog máris megszegem a mission statementem, miszerint egy hamburgerről nem több mint egy perces véleményt írok. Nos a rövidséget megpróbálom megtartani ételenként, de attól félek ebben a kiterjesztet blog bejegyzésben, amiben beszámolok az előző két hét alatti amerikai étkezéseimről nem csak hamburgerről lesz szó.
Azt hiszem nem kell hozzá személyesen ismerni, hogy az ember tudja rólam, hogy imádom az amerikai kaját. Mégis már az út legelejétől biztos voltam benne, hogy nem fogom tudni se végigenni az összes gyorsétteremláncot (igaz nem is akartam magam super size me módba tenni) se pedig két hétig folyamatosan belebetegedés nélkül zúzni a durva zsíros, szaftos burgereket és BBQ kajákat. Persze azért megpróbáltam és azt hiszem egész sokáig jutottam, ezt már csak abból is tudom, hogy napokkal később még mindig fáj a hasam. Ettől függetlenül megérte az utazásomnak egy masszív gastro vonalat adni és szerencsére a dolgok nagy része finom volt. Kezdjük is a legjobbal!
Five Guys Burger
Már New Yorkba érkezésem második napján eljutottam oda, hogy megtaláltam A hamburgert. Áldottam és átkoztam Szabi kollégám nevét, aki figyelmembe ajánlotta, hiszen olyan finom volt, hogy teljesen biztos voltam benne mér az első harapásra, hogy ennél jobbat nem találok. Ez tulajdonképpen így is lett. Igaz a 2 burger és egy krumpli 22 dollárba fájt.
A Five Guys egy feltörekvő, tulajdonképpen gyorsétterem lánc. Egyre több helyen található meg USA szerte és mostmár tudom miért. A kb 6-9 dollár közötti árakkal helyi szinten teljesen jó áron lehet minden gyorséttermi színvonal felett hamburgert enni. Az ötlet hasonló, mint itthon a Black Cab-ben, hogy magadnak válogathatod ki mit rakjanak bele. A paradicsomot utólag érdemes lett volna nem kérni bele, de egyébiránt teljesen tökéletes burgert ettem. A hús, a sajt is a BBQ szósz íze kiegyensúlyozottan terült szét a szendvicsben, mely pont megfelelő módon volt szaftos, de még nem nedves. A buci csak annyira volt jellegtelen, hogy ne zavarjon be az ízbe, de kellőképp körülfogta szendvicset, mint egy ehető csomagolás, amelyik nem esik darabokra ha beleharapsz. És a krumpli... hülye lettem volna, ha kihagyom, pedig csak azért kértem mert éhen haltam. De ilyen krumplit még nem ettem. Nem mirelit vacak volt, hanem valódi krumpliból, mogyoróvajban sütött mestermunka.
Egy hétre rá még Chicagoban repetáztam egy ottani Five Guyban és habár nem volt pontosan ugyan olyan finom mint elsőre, avagy New Yorkban, de nagyon ízlett akkor is. És legalább nem volt jégveremre hűtve az üzlet.
Shake Shack
A Shake Shack is egy beindulóban lévő láncnak tűnt nekem New Yorkban, azzal a különbséggel, hogy míg a Five Guyban értelmes időben sorra kerültem és le is lehetett ülni, ez csurig volt. Ha 5 perccel később megyünk, akkor biztos nem állom ki a sort de ha mégis akkor se tudunk sehol se leülni, mert ülőhely az sajnos elég kevés van. A Times Square-re párhuzamos 8. utcai étterem közelében meg aztán sehol nincs kültéri evési lehetőség, mint a Five Guys melletti Rockefeller Center előtti tér vagy Central Park.
Szó ami szó, nem adnak rossz burgert. Kifejezetten finom volt, habér a nedvessége lehetett volna optimálisabb. Itt ugyan nem lehet kiválasztani a feltéteket, de korrekt szenyát pakolnak össze maguktól is. A zöldséget itt sem viszik túlzásba, de valami piros paprika szerű cucc azért volt benne. Ha jól emlékszem a hús kicsit kevésbé volt jellegzetes. Ami a legkevésbé versenyképes az előző - új kedvencemhez - képest, az a krumpli. Kicsit fel van sztárolva, hogy sajt szószos, de igazából csak öntenek egy kis mozi büfés nachos sajt szószt a mirelit cikk-cakk burgonyára.
White Castle
John Cho és Kal Penn ikonikus tinivígjátéka után ezt már korábban is ki akartam próbálni az USÁban, de akkor nem találkoztam eggyel se. Nem mondom az étterem várra emlékeztető külseje elég menő, de hamburgerek borztószak. Tulajdonképpen már az ehető határán állnak a mindent átható hagymás ízükkel. Nem beszélve arról, hogy fehér embert a környéken se láttam... milyen irónikus a white castle név. Mindenesetre értem mit eszik rajta a bevándorló réteg, a menük 5 dollárnál kezdődnek. De így másodszorra inkább éhen halnék.
Applebees
Az Applebees-t is elég B kategóriás filmben reklámozták már ahhoz, hogy kíváncsi legyek rá. Korrekt élmény volt. Legjobban egy minőség és árkategóriával olcsóbb TGI Friday's-hez hasonlít. Fehér emberek persze itt se voltak túl sokan, de a környezet mégis olyan volt, ez itt nem zavart. Normál mennyiségű előételt adtak de a steakek átsütése csak átlagban sikerült. Medium well-t kértem, de az egyik medium lett a másik meg well. Ettől függetlenül mint mondtam, korrekt volt a hely.
Wendy's
Régóta mondom, hogy a kommersz gyorséttermi hamburgerek királya a Baconator. Ugyanis hozza azt a természetes zsíros, nehéz utcai burger feelinget, amiről egy amerikai hamburgert fel lehet ismerni. A Five Guys és a Shake Shack emésztése közben is eszembe jutott mennyire hasonlít az ízvilágra a Wendy's, úgyhogy kézen fekvő volt, hogy felelevenítem a Baconator ízt. Hamar rájöttem, hogy ugyan össze sem hasonlítható a McDonalds vagy a Burger King szendvicseivel, azért a Wendy's elég nagy lemaradásban van az előbb említett burgeresekhez képest. Talán a kommercializálódásnak köszönhetően. Ettől függetlenül a formula még nyerő: hús, bacon, sajt és szósz. Olyan sokszor rontja el a rossz zöldség a Hamburgereket.
Egz vicces kitérő, hogy a Wendy's jelenlegi időszakos akciója a Pretzel burger, tehát a klasszikus amerikai perec tésztából készült buciba pakolják a burgert. Egész finom.
Arby's
Az Arby's egy érdekes crossover a hamburgeres és szendvicses gyorséttermek között. Ahogy a képen is látszik, a smokehouse brisket egy hamburger zsömle, melyet a bacon, panírozott hagyma és BBQ szósz mellett nem egy kövér szelet darált hús tömte meg, hanem egy rakás füstölt marha felvágott. Nem tudom, hogy ez melyik diétába fér el, mindenesetre nem jött rosszul hiszem már épp a fülemen jött ki a gyomrom, hogy elmeneküljön a zsíros húspogácsáktól.
DQ
Kifejezetten nem egy említésre méltó étel, de miután már az ezredik autópálya pihenőhely mellett mentünk el, ahol csak Subway és McDonalds van, hirtelen nagyon megörültem, az 5 dolláros sajtos baconos hamburger menünek, amit előző este láttam egy minősíthetetlenül gagyi TV reklámban. Leginkább a Burger Kinghez hasonlított de rosszabb volt. Nagyon mű.
McDonalds
Nem kellene rá szót pazarolni, de mivel Cleveland bénább, mint egy osztrák hegyi kisváros és szombat este nincs semmi nyitva a belvárosban egy kilométerekkel kijebb lévő mekin kívül, megtapasztaltam, hogy a kint a szezonális ajánlatok az itthoni mekikkel ellentétben egészen ehetőek.
